Víz alatti építmények a Rock Lake tóban

 

Wisconsin államban /Észak-Amerika/ található a Rock Lake, egy 1371 hektár területű tó, melynek maximális mélysége 61 láb /kb. 18-19 méter/, itt több struktúrát is találtak a vízfelszín alatt. Hozzá kell tenni, hogy a tó korát legalább 10.000 évesnek becsülik. Bővebben itt: https://jayseaarchaeology.wordpress.com/2018/02/20/the-enigma-in-the-lake-a-critical-inquiry-into-the-rock-lake-pyramids/

1900-ból származnak az első hírek, amikor Claude és Lee Wilson kacsavadászat céljából csónakáztak a tavon. A tó vízszintje ekkor nagyon alacsony volt, így három jól látható kőszerkezet rajzolódott ki a szemük előtt Evezőjükkel meg is kocogtatták az egyik tetejét.

Egészen 1936-ig kellett várni arra, hogy Victor S. Taylor, újságíró beszámoljon az esetről. Felvett három fiatalt, hogy merüljenek le, ők három piramis szerkezetet láttak, és egy további kúpos struktúrát. Egyikőjük még valamiféle írásjeleket is felfedezni vélt az egyik piramison. A szerkezeteket 20 láb /kb. 6 méter/ átmérőjűnek, és ugyanakkora magasnak írták le, valamint megjegyezték, hogy az egyes kövek habarcsszerű anyaggal illeszkednek egymáshoz. A helyi múzeum igazgatója nem sok hitelt adott a történetnek. A felismerni vélt írásjeleket is szkeptikusan fogadták tekintve, hogy a tó vize egész évben zavaros, iszapos, a tájékozódás meglehetősen nehézkes itt egy búvárnak.

1937-ben jött Max Gene Nohl mélybúvár szakértő, és egy saját fejlesztésű hélium-oxigén búvárfelszereléssel merült le a tóba. Egy csonka kúp alakú piramist talált. Leírása alapján a teteje 3 láb /91 cm/, az alsó alapja 18 láb /5,4 méter/, a magassága pedig 29 láb /8,8 méter/ volt. Ahogy az alját kitapogatta, beletúrva az iszapba felfedezte, hogy az építmény lefelé is folytatódik. Ez utóbbi felfedezés kulcsfontosságú, mivel azóta tudni lehet, hogy a piramisokra általánosan jellemző, hogy azok lefele is piramisok, oktaéder formát mutatnak. A kövek habarcsszerű anyaggal voltak összeillesztve, és zöldes színű volt. /Színét vélhetően az algától kapta./ Nohl tervezte, hogy visszatér a későbbiekben a tóhoz modernebb felszereléssel, azonban egy autóbalesetben életét vesztette.

Jött a II. Világháború, az érdeklődés is csökkent, egészen 1967-ig nem foglalkoztak a Rock Lake-i leletekkel. Ekkor Jack Kennedy búvár merült újra. Ő egy 20 láb széles, 40 láb hosszú, sátorszerű kőrakást fedezett fel, erről rajz is készült. Azonban további kutatásokra nem mutatkozott érdeklődés, igyekeztek lejáratni a témát.

 

Kering az interneten egy másik fotó is, ami a mélyben található különféle struktúrák pontos helyét mutatja, hitelességéről azonban semmit nem tudni. Alább ezt a rajzot vetettem össze a tó Google Earth programban mutatott képével.

 

Az 1987-es merülés során talált újabb, szokatlan szerkezetekről itt lehet olvasni: www.ancientpages.com/2018/08/22/remarkable-man-made-underwater-structures-could-rewrite-history-of-wisconsin

Összességében kijelenthető, hogy a Rock Lake tó vize fantasztikus dolgokat rejthet, erre utalnak az elmúlt évtizedek, több részletben tett felfedezései is.

 

Az abüdoszi repülő szerkezetek hieroglifái

 

Több cikk is foglalkozik az interneten az abüdoszi, I.Széthi templomában talált, repülő szerkezeteket ábrázoló hieroglifákkal. https://kilenc.blog.hu/2010/07/22/az_abudoszi_szethi_templom_rejtelyes_hieroglifai_1A mennyezetet tartó pilléren vették észre, állítólag az Ancient Astronaut Society kutató gárdája fedezte fel elsőként és fényképezte le, 1990-ben. Itt szeretnék néhány lényeges észrevételt, kiigazítást tenni, ami eddig talán elkerülte a kutatók figyelmét, merthogy sehol sem írnak róluk.

A terület nagyon ősi, Zahi Hawass, a volt egyiptomi főrégész is elismerte, hogy stílusjegyei alapján például az Oseiron templom akár 10.000 éves is lehet. Ide építkezett I. Széthi, aztán hogy mit hagyott meg az előző komplexumból azt nem tudjuk. 

 

Ha a konkrét hieroglifákat nézzük, akkor már a beazonosításukkal is bajok vannak. A kétkedők kedvéért megerősíteném, hogy mind repülő eszközök, mert baloldalon ott a rovar jelzésértékűen, tehát a jelek a repüléshez kapcsolódnak. Felismerni vélnek bennük egy helikoptert, egy ágyúnaszádot, egy merülőhajót vagy tengeralattjárót, illetve legalul, feje tetejére állított lőfegyvert gyanítanak. Ez utóbbi biztosan helytelen, mert minden hieroglifa normál állású, miért fordították volna meg a legalsót? Az, hogy a mai modern gépeinkkel egyezik a függőleges vezérsíkjuk nem meglepő, a majáknál is találunk ilyeneket.

 

 Nem gondolnám, hogy a vízhez közük lenne, egész egyszerűen csak különböző repülőgép típusok, mint ahogy az ufológiában is számtalan típusról esik szó /gömb, diszkosz, csészealj, szivar, stb. alakúak /. Egy biztos, ezek kizárólag a Földön belüli repülésre voltak tervezve, mert a világűrben nincs szükség vezérsíkokra, mivel ott légellenállás sincs.

A harciasabb régészek szerint, amit mi látunk az csak pareidolia /illuzórikus érzet/.  Fránya módon mindenbe belelátunk valamit. Gyakori magyarázat az archeológusoktól az is, hogy újrafaragták a feliratokat. Jött egy új fáraó, felülírta a régi hieroglifákat, mert az neki nem tetszett, azért a régiekből is meghagyott kicsit, és a kettő együtt adja ki ezt az optikai csalódást. https://wiki.szkeptikus.hu/wiki/UFO_%C3%A9s_modern_j%C3%A1rm%C5%B1vek_az_egyiptomi_hieroglif%C3%A1n%3F

 Ezzel több probléma is van. Először is nem tudok úgy vésni a mészkőből, hogy óhatatlanul ne pattintanék le a karakter környezetéből apró szilánkokat, ezek a hieroglifák viszont sérülésmentesek, tisztán rajzolódnak ki. Másodszor, kidomborodnak. Ha egy domborműből akarok vésni, akkor egy jóval komplexebb alapról kell kiinduljak, mert minden egyes vésőcsapásnál fogy a kő. Nem írhatom felül, nem tehetek hozzá más hieroglifáihoz, abból csak elvehetek.

„Sajnos” meg kell barátkozzunk a gondolattal, hogy az őseink magasabb szinten voltak nálunk, és mint látható Abüdoszban, rendszeres légi forgalmat bonyolítottak.