Pavlopetri városa a görögországi Peloponnészoszi-félszigeten, déli Laconia partjainál, a víz alatt található, körülbelül 5000 éves.
A kép méretskálájáról leolvasható, hogy a város keresztmetszete, ha a legnagyobb átmérőt vesszük alapul, kb. 400 x 300 méter, és nagyon sekély mélységben, mindössze 1-4 méteren fekszik.
A következő fotómontázson jól látszik, egyes helyeken milyen közel van a felszín a tengerfenékhez, ideális terep a műkincsvadászoknak.
A városra Fokion Negris geológus bukkant rá 1904-ben, és Nicholas Flemming, a Southamptoni Egyetemen oceanográfusa fedezte fel újra 1967-ben. 1968-ban egy csoport a a Cambridge-i Egyetemről fel is térképezte. A leletek kiváló állapotúak, jól kivehetők az utak, kétszintes épületek, a város falai, szobrok, cserépdarabok, még a kiépített csatornahálózat nyomai is fennmaradtak. A legkorábbi romok i.e. 2800-ra tehetők. Bővebben itt: https://hvg.hu/tudomany/20090514_pavlopetri_elsullyedt_varos_regeszet
2009-ben Jon Henderson, a University of Nottingham víz alatti régészeti szakértője volt az első, aki a helyszín 1968-as feltérképezése óta engedélyt kapott a vizsgálatokra. Négy év alatt térképezték fel a teljes helyszínt, a legkorszerűbb 3D radarberendezést igénybe véve pedig, kiválóan rekonstruálták a várost. Bővebben itt: https://raketa.hu/a-vilag-legosibb-elsullyedt-varosaban-emeletes-hazak-alltak-5000-evvel-ezelott
Az épületek között elszórtan, néha magukba a falakba építve találhatók kővel kirakott sírok. Ezek ellentétben állnak a városon kívül található szervezett temetővel. Pavlopetri egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy részletesen tanulmányozzuk, hogyan működött egy ókori kikötő, hogyan érkeztek a hajók, és ami a legfontosabb, milyen kiterjedt volt a tengeri kapcsolat és a kereskedelem a bronzkorban.
1968-ban a Cambridge-i Egyetem egy csapata hat héten keresztül vizsgálta az elsüllyedt maradványokat. Egy kb. 300 × 100 m-es területre kiterjedő, 1-4 m-es vízben fekvő őskori város tervét készítették el. Legalább 15 különálló épületegyüttest (amelyek helyiségek sorozatából állnak), udvarokat, utcákat, két kamrasírt és 37 sírkamrát azonosítottak. Azt vették észre, hogy a víz alatti lelőhely, dél felé folytatódik a Pavlopetri-szigeten, amelynek tetején még mindig láthatóak voltak a falmaradványok és a régészeti anyagok.
A késő hellád kerámiák nagyobb gyakorisága alapján a Pavlopetriben található elsüllyedt épületeket elsősorban a mükénéi korból (Kr. e. 1650-1180) származónak tekintették (Harding et al. 1969: 139). Bővebben itt: https://novoscriptorium.com/2019/07/17/pavlopetri-greece-the-oldest-known-submerged-town-in-the-world/
A korábban ismert 30 000 m²-t kitevő épületek digitális rögzítése mellett 2009-ben, több mint 9000 m² új épületet fedeztek fel, köztük egy nagy téglalap alakú csarnokot és egy épületekkel szegélyezett utcát. Bár a terület egy városhoz mérten nem túl nagy, lehetnek olyan homokkal vastagon borított területek, amik továbbra is rejtve vannak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése