A Sabu korong

 A Sabu lemez egy ókori egyiptomi műtárgy a Első Dinasztia,/Kr.e. 3000-2800/ idejéből. 1936-ban találták meg a Saqqara nekropolisz északi részén, Dzsószer lépcsős piramisától 1,7 km-re északra, az S3111-es masztabában, az ókori egyiptomi hivatalnok, Sabu sírjában, akiről a nevét kapta./A masztabák vályogból épített, hasáb alakú emelvények, melyeket a sírok felett helyeztek el./ A gondosan megmunkált, természetes kőből készült edény funkciója és jelentése nem világos.
Leírása

A műtárgy,”palából” készült (az egyiptológiában korábban a gyengén metamorfizált iszapkőre használt kifejezés/, sekély tál alakú, átmérője 61 centiméter (24 hüvelyk), maximális magassága 10,6 cm (4,2 hüvelyk). Egy központi lyukkal rendelkezik, melynek átmérője körülbelül 8 cm (3,1 hüvelyk), és olyan foglalattal rendelkezik, melynek magassága megközelítőleg megfelel a tál mélységének. A kissé megemelt külső széltől három szárny vagy lebeny /egymástól 120-120 fokra/ van befelé hajtva a központi lyuk felé, a külső széle keskeny ívek formájában van kialakítva, amelyek összekötik egymással a nem hajtogatott részeket. Felülről nézve tehát három nagyon széles küllővel rendelkező kormánykerékre hasonlít. /Szerk: Gyimóthy Gábor írt egy jó cikket a korongról, amiben megjegyzi, hogy az iszapkövet igen nehéz megmunkálni, mivel üledékes kőzet, és tizedmilliméteres szemcsékből áll. Kialakításából jómagam keverőlapátra gondoltam, amit egy keverőszárra, tengelyre helyezhettek fel. Mivel azonban az anyaga törékeny, munkavégzésre aligha lehetett alkalmas. Gyimóthy modellre gyanakszik, és lehet, hogy igaza van.https://www.szilajcsiko.hu/single-post/gyimothy-gabor-a-szabu-korong /
Történelem
Sabu sírját 1936. január 19.-én fedezte fel Walter Bryan Emery brit régész. Ez egy masztaba sír, amely hét kamrából áll. Az E szobában, a központi temetkezési kamrában, egy központi helyen találták a korongot, közvetlenül Sabu csontváza mellett, amelyet eredetileg egy fából készült koporsóban temettek el. A sírkamrában nem volt lépcső, és tele volt kőedényekkel, kovakő késekkel, nyilakkal, néhány réz eszközzel. A tárgyat több darabra bontották, majd később helyreállították. Jelenleg a Kairói Egyiptomi Múzeumban látható. A műtárgy egy példánya a Jungfrau Park Orient pavilonjában látható, amelyet Erich von Daniken alapított.
Az Elsőtől a Harmadik Dinasztiáig terjedő időszakban a nagy lapos kőtál leletek általában nem ritkák. Az ókori Egyiptomnak ebben az időszakában a kőtárgyak gyártása általában a tetőfokára hágott, és Szakkarában számos kiváló minőségű, hasonló eredetű tárgyat találtak. Kialakítása miatt azonban a lemezt az egyiptológia egyedülálló darabjának tekintik.
Értelmezése

A felfedező Emery a leletet a középső lyuk miatt, próbaképpen állványra helyezett edényként értelmezte, de ennek maradványait nem találták meg. /A bal oldali képen a Kairói Múzeumban kiállított korong, egy vörös fatengelyre ráhúzva látható./ Figyelembe kell azonban venni, hogy az S3111 masztaba nem volt érintetlen, amikor Emery felfedezte, mint sok más ókori egyiptomi sírt, a sírrablók évszázadokkal korábban kifosztották. Mivel egy Sabu koronghoz hasonló fémtárgy előállítása könnyű lenne, de nagyon bonyolult, ha könnyen szilánkosodó közetből készülne, feltételezték, hogy a korong egy fémtárgy utánzata lehetett. A felfedezés korai jelentései "titokzatos hajónak" nevezték, és feltételezték, hogy egy gigantikus lámpa lehetett. Népszerű de tudománytalan publikációkban egy William Kay nevű angol mérnököt idéznek, aki továbbfejlesztette ezt a hipotézist. Elmondása szerint a tálat háromlángú olajlámpaként használták a rituális tevékenységek során, és erre a célra egy tartóra helyezték. Egy másik hipotézis szerint a tál törékenysége miatt csak dekoratív célt szolgálhatott.
Az egyiptológiában az említett rövid beszámolókon kívül nem volt kiterjedt vita a korongról és funkciójáról. Egyes paleoasztronautikai teoretikusok úgy vélik, hogy a tárgy egy nem oda való lelet, azaz olyan tárgy, amelyet olyan helyen találtak, ahová "nem tartozik". Ezen elmélet szerint a korong jelentőségét egyedülálló formája mellett az is kitünteti, hogy a temetkezési kamra közepére helyezték, nem pedig Sabu maradványaira. Ezenkívül megjelenése hasonlít a radioaktivitás szimbólumára. /Szerk: A radioaktivitáshoz semmi köze sincs, maga a kifejezés egy modern fogalom./
Az Airbus Kutatóközpontban 3D nyomtatóval másolatokat készítettek a lemezről, és megvizsgálták a fizikai tulajdonságait. A másolatok aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkeztek, repülő korongként szolgálhattak. Forgási szimmetriájuk miatt azonban propellerként vagy turbinaként való felhasználásuk lehetetlen. Azt is kimutatták, hogy a lemezt olajlámpásként is lehet használni.
Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Sabu_disk