Modern piramisépítők

 Az egyiptológusok irracionális és tudománytalan módon ragaszkodnak olyan eszmékhez, amelyeket már hiteltelenné tettek. Minden nyilvános fórumot felhasználnak arra, hogy megismételjék bizonyítatlan spekulációikat arról, hogy az ókori (egyiptomi) építők hogyan bányászták, szállították, emelték, formázták és helyezték el pontosan az 50-200 tonnás kőtömböket.

A probléma az, hogy nem bizonyították, hogy a primitív eszközök és módszerek, amelyeket az építők használtak, megfelelőek-e a feladathoz. Valójában az elmúlt 30 évben számos jól dokumentált kísérlet nem tudta azt megismételni, amit az építők elértek. Az 1970-es években a Nissan által finanszírozott japán csapat megpróbálta megépíteni a Nagy Piramis egyharmadát, az egyiptológusok szerint az ókori mérnökök által alkalmazott módszerekkel. Nem tudták megismételni a folyamat egyetlen lépését sem.
Feladták, és modern technológiát vetettek be. Még teherautók és helikopterek segítségével sem tudták pontosan elhelyezni a köveket, és a kész piramis véletlenszerű rendetlenségnek bizonyult. Aztán az 1990-es években a NOVA újabb erőfeszítéseket tett annak bizonyítására, hogy az egyiptológusoknak igazuk volt. Ugyan közel sem voltak olyan ambiciózusak, mint a japán projekt. Ezúttal egy szakértői csapat próbálkozott azzal a feladattal, hogy egy 35 tonnás obeliszket -amely egyiptomi mércével mérve meglehetősen kicsi- dolorit kalapácsok segítségével készítsenek el, majd fából készült csúszdákon szállítsák el, és egy koszos rámpán emeljék a helyére.

A NOVA csapata meglehetősen gyorsan feladta a kőfejtési folyamatot. Hamar rájöttek, hogy az ősi szállítási mód is reménytelen, és buldózert hívtak a kő kibányászására, majd egy teherautót, amely a helyszínre szállította. Az első nehéz lépéseket modern gépek segítségével hajtottak végre, primitív sémájuk segítségével pedig megpróbálták a helyére emelni az obeliszket. Ez is kudarcot vallott.
Most vegyük figyelembe, hogy azok a gránittömbök, amelyek a Nagy Piramis Király Kamrájának mennyezetét alkotják, 50 tonnásak, és ezeket fel kellett emelni erre a magasságra, pontosan kellett manőverezni velük egy nehéz helyzetbe. Ezenkívül Egyiptom legnagyobb obeliszkje tízszer akkora, mint amellyel a NOVA csapat sikertelenül küzdött. Szem előtt kell tartanunk, hogy az egyiptológusok által megengedett egyetlen eszköz és forrás primitív volt. Nem volt acél kalapácsuk vagy vésőjük, szíjtárcsájuk és lovas vagy kerekes járművük. Az építőknek kőkalapácsokkal kellett kibányászniuk a tömböket, és kötelekkel, fából készült szánokkal, kézi munkaerővel kellett húzniuk őket.
Sok modern mérnök, fizikus és más tudós vakarja a fejét csodálkozva, amikor szemtől szemben állnak a problémával. Néhányan hajlandóak voltak nyilvánosan hangot adni kétségeiknek azzal kapcsolatban, hogy az ősök képesek voltak-e primitív módszerekkel megépíteni a piramisokat és felemelni az obeliszkeket. A független kutatók számos komoly kérdést, és többen alternatív elméleteket vetettek fel. A vita évtizedek óta dúl állásfoglalás nélkül.
Forrás: https://www.world-mysteries.com/mpl_wh1.htm