Rejtélyes gömbök Dél-Afrikából

 

Az elmúlt évtizedekben dél-afrikai bányászok több száz fémgömböt találtak, amelyek közül legalább egynek három párhuzamos barázda fut az egyenlítője körül. A gömböknek két típusa van - "az egyik tömör kékes színű fém, fehér pöttyökkel, a másik pedig egy üreges gömb, amely fehér szivacsos középponttal van kitöltve" (Jimison 1982). Roelf Marx, a dél-afrikai Klerksdorp Múzeum kurátora, ahol egy részüket őrzik, azt mondta: "A gömbök teljes rejtélyt jelentenek. Úgy néznek ki, mintha ember alkotta volna őket, pedig a Föld történelmének azon időszakában, amikor megpihentek ebben a kőzetben, nem létezett intelligens élet. Soha nem láttam még ilyeneket " (Jimison 1982).
Roelf Marx 1984. szeptember 12.-én kelt levelében így írt: "Nincs semmi tudományos publikáció a gömbökről, de a tények a következők: pirofillitben találhatók, amelyet Ottosdal kisvárosa közelében bányásznak a Nyugat-Transvaalban. A pirofillit (Al2Si4O10(OH)2) egy meglehetősen puha másodlagos ásvány, amelynek a Mohs-skálán csak 3-as a száma, és körülbelül 2,8 milliárd évvel ezelőtt üledékképződéssel keletkezett. Másrészt a gömbök, amelyek belül rostos szerkezetűek, héjjal körülvéve, nagyon kemények, és még acéllal sem karcolhatók meg."/A Mohs-féle keménységi skálát Friedrich Mohsról nevezték el, aki tíz ásványt választott ki referenciapontként az összehasonlító keménység szempontjából, a talkumot a legpuhábbnak (1), a gyémántot pedig a legkeményebbnek (10) vette./

Marx továbbá azt írta, hogy A. Bisschoff, a Potchefstroomi Egyetem geológiaprofesszora azt mondta neki, hogy a gömbök "limonitkonkréciók". A limonit egyfajta vasérc. A konkréció egy tömör, lekerekített kőzettömeg, amely egy mag körüli helyi cementálódás révén jön létre.
Az egyik probléma azzal a feltevéssel, hogy a tárgyak limonitkonkréciók, a keménységükkel kapcsolatos. Mint fentebb megjegyeztük, a fémgömböket nem lehet acélheggyel megkarcolni, jelezve, hogy rendkívül kemények. Viszont az ásványi anyagokra vonatkozó szabványos hivatkozások azt állítják, hogy a limonit csak 4-5,5-re van regisztrálva a Mohs-skálán, ami viszonylag alacsony keménységi fokot jelez (Kourmisky 1977). A limonitkonkréciók ráadásul általában csoportokban fordulnak elő, mint a szappanbuborékok egymáshoz tapadt tömegei. Úgy tűnik, hogy többnyire nem elszigeteltek és nem tökéletesen kerekek, mint a szóban forgó tárgyak. Párhuzamos barázdákkal sincsenek körülvéve.
Ezen írás szempontjából leginkább az egyenlítője körüli három párhuzamos barázdával rendelkező gömb érdekel minket. Még ha el is fogadjuk, hogy maga a gömb egy limonitkonkréció, akkor is meg kell valahogy magyarázni a barázdákat. Kielégítő természetes magyarázat hiányában a bizonyítékok kissé titokzatosak, nyitva hagyva annak lehetőségét, hogy a dél-afrikai gömböt-amelyet egy 2,8 milliárd éves ásványi lerakódásban találták-intelligens lény készítette.
Forrás: http://nersp.nerdc.ufl.edu/~ghi/spheres.html